Múzeumi tanulmányút Spanyolországban

Szöveg és képek: Vidák Tünde

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központja által megvalósított, Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt keretében, Somogy megyei múzeumi koordinátorként részt vehettem Spanyolországban múzeumi tanulmányúton 2018. szeptemberében.

A tanulmányút során két spanyol városban, Madridban és Granadában gyűjthetett a 13 fős csoportunk szakmai tapasztalatokat.

Madridban három, művészeti gyűjteményeket őrző és kiállító intézményt kerestünk fel: a Museo del Prado-t, a Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofía-t, és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza-t.

Mindhárom múzeum rendkívül gazdag gyűjteményi egységekkel rendelkezik, és reprezentatív épületekben, nagyon komoly műtárgyvédelmi és műtárgybiztonsági környezetben mutatja be a műalkotásokat az érdeklődőknek. A múzeumlátogatásról fotódokumentációt csak a Thyssen-Bornemisza Múzeumban lehetett készíteni, a másik két intézmény szabályozásai ezt nem tették lehetővé.

A Prado, mint a világ egyik leghíresebb képtára lenyűgözte csoportunk tagjait. Az eredetileg „királyi festménygyűjtemény” múzeuma 1819 óta fogadja a látogatókat, amely létrejötte a művészetpártoló spanyol uralkodók gyűjtőszenvedélyének köszönhető. A Prado több mint 5000 festményt őriz, a gyűjteményéből 2300 alkotás van kiállítva három szinten, százhúsz teremben. A képek mellett tekintélyes szoborgyűjteménnyel is rendelkezik.

Az 1992-ben alapított Reina Sofía Múzeum I. János Károly (1938-) spanyol király hitveséről, Zsófia (1938-) hercegnőről kapta a nevét, és több mint 21.000 művet őriz. Kiállítótereiben elsősorban a 20. századi spanyol művészet fejlődését mutatják be, de számos jelentős külföldi alkotás is megtekinthető. A múzeum leghíresebb és leglátogatottabb műalkotása Picasso: Guernica című műve, amely előtt csoportosan állnak az érdeklődők.

A Thyssen-Bornemisza Múzeum a világ egyik legjelentősebb képzőművészeti magángyűjteményének birtokosa, amelyet a német-magyar származású iparmágnás, Heinrich Thyssen-Bornemisza és fia, Hans gyűjtötte össze kb. nyolcvan év alatt. A több mint 700 darabból álló gyűjteményben minden jelentősebb művésztől és művészeti irányzatból találhatók alkotások a 14. századtól a 20. századig. A gyűjtemény jól rendezett, reprezentatív kiállítóterekben tekinthető meg.

A szakmai út következő állomáshelye Andalúziában, a 232.000 lakosú Granada városában volt. A University of Granada adott otthont a 11. The Inclusive Museum címet viselő nemzetközi konferenciának, amelyre több mint 150 előadó jelentkezett különböző típusú prezentációval, szakmai anyagokkal.

Az „inkluzív múzeum” konferencia 2008 óta évente megrendezésre kerül a világ különböző országaiban, amelynek keretében a résztvevők a múzeumok jövőbeli szerepét, lehetőségeit vizsgálva arra keresik a választ, hogy ezek az intézmények miként válhatnak minél inkább inkluzívvá. Az inklúzió fogalma mára a legszélesebben értelmezett befogadás és elfogadás szinonimájaként határozható meg. Az inkluzív módszertanokat alkalmazó intézményekben – legyen szó oktatási/nevelési vagy kulturális örökséget őrző, gondozó színhelyekről – elsőrendűen fontos a befogadó és támogató légkör megteremtése és biztosítása. Bármilyen heterogén összetételű közösségben – iskola, muzeális intézmény stb. – érvényesülnie kell a pozitív egymásrautaltság elvének, ahol az eredmények eléréséhez csapatmunkára van szükség. Ahol az egyes csoporttagok erősségei hangsúlyozódnak, nem pedig a hiányosságaik. Ezzel a szemlélettel azonosulva az emberi kapcsolatok új szintjei és dimenziói jöhetnek létre. Számomra a konferencia legnagyobb tanulsága az, hogy amennyiben koncepcionális cél az egyes magyar muzeális intézmények inkluzívvá tétele, először a szakmai közösségekben kell kialakítani az „inkluzív személyiségtípust”. Az inkluzív személyiség toleráns, empatikus, képes a kooperációra, nem az egyéni érdekeit helyezi előtérbe, hanem a csoportét, s a kritikai megnyilvánulásait is redukálja, de legalábbis törekszik az árnyalt, pozitív töltetű megfogalmazásokra. Ennek érdekében a jelenkori múzeumok menedzsmentjére komoly terhek hárulnak a szakalkalmazottak személyiségfejlesztése terén, mert csak ezt követően lehet abban gondolkodni, hogy a múzeumok képesek a 0-3 éves korosztálytól, a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokon és a marginalizálódott egyéneken keresztül az időskori demenciával küzdő személyekig bárkivel érdemben, hatékonyan foglalkozni.

A tanulmányút utolsó napján lehetőségünk nyílott a granadai Parque de las Ciencias megismerésére, amely tudományos központként múzeumi funkciókat is egyesít magában. Új típusú múzeumként 1995 óta fogadja a látogatókat 70.000 m²-en. Az intézmény nagyon komplex tudásanyagot nyújt felhasználóinak a természet-, társadalom- és kultúratudományi ismeretek rendszerezésével és a 21. századi digitális technológiák beemelésével.

A spanyolországi tanulmányút nagyon tartalmas programelemeiért köszönetemet fejezem ki a szervezőknek és a MOKK-stábjának. Az itt szerzett szakmai tapasztalatokat megosztom kollégáimmal, és beépítem a saját intézményem napi munkájába.