Ma 2017. augusztus 22., kedd, Menyhért és Mirjam napja van. Holnap Bence napja lesz.

Ács- vagy asztaloskörző

ÁCS ̶  VAGY ASZTALOSKÖRZŐ TISZTÍTÁSA ÉS KONZERVÁLÁSA

 

 1. BEVEZETÉS

 

            A múzeumunk által gondozott főként néprajzi jellegű gyűjteményben a hagyományos, kézműipari mesterségekhez kötődő tárgyak is szép számban képviseltetik magukat. Az ácsok, asztalosok által készített és használt körző az alkalmazott technikai megoldásokon túlmutatóan múzeumpedagógiai nézőpontból is érdekes lehet. A tárgy alapanyagai, előállításának módja és felhasználásának szemléltetése elméleti és gyakorlati tanulságokat is tartogat a gyerekek számára. Iskolai körzővel majd minden tanuló rendelkezik, ezért ez a régebbi időkből származó tárgy pusztán a mérete miatt is alkalmas a figyelem felkeltésére.

 

 2. A TÁRGY ADATAI ÉS LEÍRÁSA

 

            A tárgy adatai:

 A tárgy neve: ács (asztalos) körző (a leltárkönyvben fakörző)

Lelőhelye: Marcali

Tulajdonosa: Marcali Múzeum

Gyarapodási száma: 3931.

Gyűjteménybe kerülésének időpontja: a 2010. évi revízió során került elő

A tárgy hossza: 41 cm

A tárgy szélessége: 24,3 cm (összecsukott állapotban)

A tárgy legnagyobb vastagsága: 2,8 cm (rögzítő csavarral)

Átadta: Babina Csabáné gyűjteménykezelő

Átvette: Nagy Csaba műtárgyvédelmi asszisztens

Dátum: 2015. augusztus 24.

 

            A tárgy leírása:

             Falusi vagy kisvárosi mesterember saját kezűleg készített mérő- illetve jelölőeszköze. A városi, tehetősebb iparosok általában az ilyen cikkekre szakosodott üzemek vagy forgalmazók választékából szerezték be a munkaeszközeiket. Ezen példány előállításának látható jegyeiből azonban az olcsóbb, házilagos kivitelezésre következtethetünk. Keletkezésének időpontja az 1940-es évekre tehető. Felhasználását illetően asztalos vagy ácsmester, esetleg kőműves vagy kőfaragó dolgozott vele.

 

 3. TÖRTÉNELMI, KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTÉR

 

            A tárgyunkhoz hasonló mérő- illetve jelölőeszközök a mérőpálcákat és a mérőzsinórokat részben felváltva, már az ókorban kialakultak. Egyszerű alapanyagaiknak és megmunkálásuknak köszönhetően előállításuk viszonylag könnyen elvégezhető, javításuk vagy pótlásuk pedig gyorsan megoldható volt. Működési elvük ismeretében az ezeket hasznosító mesteremberek is nehézség nélkül elkészíthették a számukra leginkább megfelelő, a kezükhöz legjobban simuló tárgyakat. Megjelenési formájuk, alkotóelemeik és rendeltetésük évezredeken át változatlan maradt, jelenlétüket csak a nagyüzemi termelés számolhatta fel.

 

4. KÉSZÍTÉSTECHNIKA

 

            A körző házilagos megmunkálással, a legegyszerűbb asztalos szerszámok felhasználásával készült. Két lábát fűrésszel, faragó késsel és gyaluval egy lécből vagy egy darab deszkából alakították ki. A két láb helyzetét stabilizáló vezetőív is faragással született meg. Az alkotóelemeket egy alátéttel szerelt csavar, illetve egyetlen szeg rögzíti egymáshoz. A lábak végén kialakított rögzítő és jelölőtűk anyaga vasszeg vagy drótdarab. Az egyik láb végét rézsipka védi a megrongálódástól. A másik láb szétnyílt végét dróttal erősítették meg.

  

5. ÁLLAPOTFELMÉRÉS

 

            A tárgy alapanyaga főleg fa, kisebb vas és réz alkotóelemekkel összekapcsolva, kiegészítve. Egész felületét vastagon lerakódott por és itt-ott biológiai szennyeződés (rovarürülék) fedi. A vas részek erősen korrodálódtak, a rézsipkát természetes patina borítja. A használat során a lábak végén található tűk mindegyike eltörött és ebben az állapotban a helyén maradt. A jelölőtűt egy újabb szeg beverésével pótolták. Ezen láb végét egy háromszor körbetekert drótpánt tartja össze. A vezetőíven a használat során keletkezett sűrű, apró szegnyomok láthatóak. Ezek rendeltetésének megfejtése kutatást igényel. A keményfa alkotórészek rovar kártevők által minimálisan fertőzöttek.

 

 6. TISZTÍTÁS

  

            Mechanikus tisztítás (konzerváló bevonat előzetes kialakításával):

 

            Az egymástól igen eltérő minőségű anyagokból előállított tárgyak kezelése komoly mérlegelést követel meg. Jelen esetben a fából készített alkotóelemek bő vízzel történő lemosást igényelnek. Ez az eljárás azonban a már amúgy is erősen korrodált fém részek pusztulását meggyorsíthatja. Ezért a munkát ajánlatos a fémek tisztításával és konzerválásával elkezdeni, hogy a víz a későbbiekben már ne károsíthassa azokat. A fémek korróziós termékei (rozsdapor, leváló nagyobb szemcsék) viszont a fát szennyezhetik be és karcolhatják meg.

            A fenti problémák feloldásaként a tisztítást a fém részekkel kezdtem. Környezetüket a fa felületek védelmének érdekében szobafestő ragasztószalaggal biztonságosan befedtem. A rozsda eltávolítását orvosi szikével és finom csiszolópapírral végeztem. A visszamaradó rozsdaport etil-alkohol és desztillált víz 70%-os oldatával távolítottam el. Ezt követően a fém felületeket a Ferrokémia „Korant” elnevezésű készítményével ecseteltem. Ez a műanyag bevonatot képező festék meggátolja a nedvesség későbbi behatolását és a korrózió újraindulását.

            A műanyag bevonat száradása után a tárgyat csapvízzel, valamint köröm- és fogkefével mostam le.

  

7. KONZERVÁLÁS

 

            Az asztaloskörzőt a száradást követően az egyes alkotóelemek igényeinek megfelelően konzerváltam. A fém részeket egy második „Korant” réteggel is bevontam, a fát pedig Supralux Xilamon szúölő szerrel ecseteltem le. A Xilamon egészségre ártalmas összetevőket tartalmaz, ezért a gőzei miatt csak jól szellőző helységben alkalmazható.v

Aktuális időszaki kiállítások

A hónap műtárgya

Marcali Múzeumi Katedra