Ma 2017. június 28., szerda, Levente és Irén napja van. Holnap Péter és Pál napja lesz.

A hónap műtárgya

GYÜMÖLCSTARTÓ TISZTÍTÁSA ÉS KONZERVÁLÁSA

 

 

1. BEVEZETÉS

 

A múzeumunk által gondozott gyűjtemény főként néprajzi jellegű anyagból áll. A kevés kivétel sorába tartozik a Sztelek-Csomós család hagyatéka. A neves építész-iparos família dokumentumai, személyes használati tárgyai és bútorai között konyhai eszközök és az étkezés kellékei is megtalálhatóak. Ezek körébe tartozik a vagyonos polgárdinasztia ízlését tükröző „békebeli” gyümölcstartó.

 

 

2. A TÁRGY ADATAI ÉS LEÍRÁSA

 

A tárgy adatai:

 

A tárgy neve: gyümölcstartó

Lelőhelye: Marcali

Tulajdonosa: Marcali Múzeum

Leltári száma: 2000. 3. 50.

Gyűjteménybe kerülésének időpontja: 1995

Szerzeményezési formája: Marcali Város Önkormányzata által átengedett hagyaték

A gyűjteménybe kerülés körülményei: A család kihalását követően örökösök hiányában a Sztelek-Csomós hagyaték tulajdonjoga Marcali városra szállt át. A tárgyat a Marcali Város Önkormányzata bocsátotta a Marcali Múzeum rendelkezésére.

A tárgy magassága: 380 mm

A négyzetes talp szélessége: 195 mm

A kerek gyümölcstál átmérője: 305 mm

Átadta: Babina Csabáné gyűjteménykezelő

Átvette: Nagy Csaba műtárgyvédelmi asszisztens

Dátum: 2015. január 12.

 

A tárgy leírása:

 

            Tekintélyes és vagyonos, magyar kisvárosi polgárcsalád asztali dísztárgya. Megjelenése, levegős szerkezete és geometrikus illetve növényi formákat utánzó díszítményei szecessziós stílusjegyeket mutatnak. Ettől csupán a klasszicista vonásokból építkező, túlontúl erőteljes talpelem üt el.

A fém alapanyagú tárgy három fő részből áll. Talpa ívelt, egyenlő szárú keresztet formál. Alsó felén a gyártó 9x7 milliméteres nagyságú, álló sas madarat ábrázoló fémjele, felső lapján pedig a szépen kalligrafált, 1,9x1,2 milliméteres nagyságú „Sz. E.” monogram vésete látszik. Sztelek Erzsébet, Csomós Gergely felesége 1892-ben született és 1911-ben, 19 éves korában ment férjhez. Amennyiben az „Sz. E.” betű pár reá utal, úgy a tárgy keletkezésének időpontját az 1900-as évek elejére, legkésőbb 1911-re tehetjük. (Házasságkötése után leánykori nevét már nyilván nem használta.)

            A tárgy középső része egy a tálat tartó karcsú és magas láb-együttes, amely négy egyforma elemből áll. A gyümölcsök elhelyezésére szolgáló legfelső elem egy magas peremmel képzett, kerek lemeztál.

 

 

3. TÖRTÉNELMI, KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTÉR

 

Az 1800-as évek végén alkotó nyugat-európai impresszionista művészek sikere fellazította a magas művészetekkel szemben támasztott szigorú elvárások kereteit. A modern kor hangulatának megfelelő, könnyedebb ábrázolási technikák rövidesen megalapozták egy még szabadabb és így még közérthetőbb kifejezésmód, a szecesszió kibontakozását. A magas színvonalú üzemi tömegtermelésnek köszönhetően az „art noveau” stílusjegyeit hordozó hétköznapi használati és dísztárgyak egészen széles fogyasztói réteg számára váltak elérhetővé. A lekerekített, harmonikusan ívelt formák, valamint a természeti formák és a geometriai alakzatok használata hallatlanul népszerűvé tette ezeket a cikkeket.

 

4. KÉSZÍTÉSTECHNIKA

 

A tárgy alapanyaga ezüstfüsttel bevont alpakka, előállításának módja fémipari sorozatgyártás. A talpon látható fémjel alapján az osztrák vagy német érdekeltségű KAYSER-féle üzemből származik. Német területen ma több ilyen elnevezésű „metallfabrik” illetve „metallbau” is működik. A Gustav Adolf Kayser által alapított vállalkozás például már 1869 óta termel. Ez a cég a Rajna-vidéki Altena-Evingsenben székel.

            A talp és a rajta elhelyezkedő, négy egyforma elemből összeállított tartórész darabjai öntéses eljárással készültek. Ez utóbbiakat egymáshoz forrasztásos technológiával illesztették, a talphoz pedig apró csavarokkal rögzítették. A legfelül elhelyezkedő peremezett tál előállítása két lépésben végzett préseléssel történhetett. Először a tál öblös szerkezetét alakították ki, majd a perem áttört mintázatának sajtolása következett. A kész tálat a lábakkal öt ponton, forrasztással illesztették össze.

 

5. ÁLLAPOTFELMÉRÉS

 

            A tárgy megtartása jó. A rendkívül vékony ezüstbevonat több helyütt hiányos, vélhetően már az egykori tisztogatások közben lekopott. A gyümölcstartó nagy részét szürkés illetve barnás színű, erősen rögzült szennyeződések fedik. Kisebb, nem feltűnő karcolások a tárgy egész felületén előfordulnak. Komolyabb, két milliméteres repedés látható a tál felső peremének egy ívén. Hasonlóan a talp szegélyén is található egy 1 centiméter hosszúságú és 2 milliméter mélységű sérülés. A tál alkotórészen kicsiny, az alpakkára jellemző méregzöld színű korróziós foltok figyelhetőek meg. Kevéssé feltűnő módon, de a gyümölcsök savas leve miatt is keletkeztek elszíneződések. A díszítő motívumok apró barázdáiban fehér tisztítószer, alighanem szidol lerakódások találhatóak. A talpon mérsékelten, a talp- és a tálelem közötti tartórész felületén azonban sűrűn elhelyezkedő korróziós buborékok ülnek. Ezek komoly gondot jelentenek, mivel az ezüstbevonat alatt alakultak ki.

 

6. TISZTÍTÁS

 

Mechanikus tisztítás

A tisztítás első lépését csapvízzel megnedvesített puha textíliával végeztem. A por eltávolítása után a domború díszítmények mélyebb részeiben ülő fehérszínű tisztítószer-maradványok eltávolítása következett. Ehhez fogkefét és fából készült fogpiszkálót vettem igénybe. A tisztításnak ez a kezdeti szakasza meglepően jó eredményt hozott; a tárgy számos, addig rejtett részletét és díszítményét fedte fel. A talpon és a tartórészen ülő korróziós buborékok megbontására nem vállalkoztam.

Kémiai tisztítás

A második lépés megkezdése előtt a tárgy különböző pontjain királyvizes próbát végeztem. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy az ezüstfüst-réteg a gyümölcstartó felületén több helyütt is épen maradt. Ebből kifolyólag indokoltnak látszott egy kimondottan ezüst illetve ezüstözött tárgyak tisztításához használatos készítmény alkalmazása. A német Hagerty-féle „Silver Clean” kipróbálása mellett döntöttem. Ez egy 5%-nál kisebb foszfáttartalommal bíró, nem ionos hatású vegyszer.

A tárgy egy belső, kevéssé látható részén elvégzett oldáspróba igen kedvező eredményt mutatott: a vastagon lerakódott szennyeződések hatékony eltávolítása közben az edény valódi felülete egyáltalán nem károsodott. A tisztítást a legfelső tálelem teljes belső falán és öblében elvégeztem, miután a leheletvékony ezüstbevonat túlnyomó része ismét régi pompájában tűnt elő.

Az alkalmazott folyadékot ecsettel vittem fel, és néhány percnyi várakozás után puha textíliával töröltem le. A szer négy-öt alkalommal történő ecsetelését és a kezelt részlet ugyanennyiszer megismételt átdörzsölését követően a legmakacsabb szennyeződések is eltávolíthatóvá váltak. A műveletet óvatosan kellett elvégezni, mert a már tisztult felületek további, szükségtelen dörzsölésekor a textilkendőn szürke elszíneződés jelent meg, ami az ezüstözés kopására utalt. Az egykor gyümölcslevektől beindult korróziós folyamatok foltjait sem a Hagerty-féle regeneráló szer, sem az alkohol, sem a benzin nem volt képes megbontani. Ezek a károsodások a tárgy küllemének általános és látványos javulásával szemben sajnos ekkortól váltak igazán feltűnővé.

A következő kezelendő terület a legfelső tálelem peremének külső oldala lett. A nem ionos foszfát tartalmú folyadék felvitele után kiderült, hogy ezen a részen egyáltalán nem maradt meg az ezüstözés. Ennél fogva a lemosás lényegesen egyszerűbb és olcsóbb tisztítószerrel is megoldható lett volna. A sűrű áttörések miatt azonban mégis az eredeti módszert kellett tovább alkalmazni. Hiszen az ezüstözött belső részek megóvása csak a lyukacskák lezárásával lett volna kivitelezhető, amit megnyugtató biztonsággal nem lehet elvégezni.

A „Silver Clean-re” a gyümölcstartó többi ezüstözött eleme is hasonlóan jól reagált. Eszközeim e mellett változatlanul a puha textília, a fogkefe és a fogpiszkáló maradtak. A megtisztított részeket sűrűn öblítettem és törölgettem. Ezt azért nem lehetett elhanyagolni vagy mellőzni, mert a vegyszermaradék a tárgy felületén hosszabb idő elteltével barnás elszíneződést okozott.

 

7. A MUNKA SORÁN ALKALMAZOTT EGÉSZSÉGVÉDELMI FELSZERELÉSEK

 

            Noha a Hagerty-féle vegyszer környezetbarát, a szellőztetést kellemetlenül erős és savanyú illata miatt gyakran el kellett végezni. S bár a bőrt, a szemet és a légzőszerveket sem irritálja, a fogkefe használatakor szétfröccsenő cseppek miatt a szokásos munkaköpeny és a kesztyű mellett egy plexi védőszemüveg viselése is szükségessé vált.

 

 

Nagy Csaba 

 

           

 

  

 

    

 

Aktuális időszaki kiállítások

A hónap műtárgya

Marcali Múzeumi Katedra